Marketing
Web
Design
Marketing
Web
Web
Web
Esettanulmány
Web
Marketing
Marketing
Web
Marketing
Web
Web
Web
Web
Design
Elismerés
Web
Esettanulmány
Web
Elismerés
Design
Branding
Branding
Branding
Branding
Branding
Branding
Marketing
Branding
Branding
Branding
Branding
Marketing
Elismerés
Branding
Marketing
Web
Marketing
Branding

Design thinking alkalmazása webshopoknál

Avagy: Miért érdemes egy KKV webshop fejlesztést inkább design problémaként megközelíteni, mint műszaki problémaként?

Marketing
Web
Design
Marketing
Web
Web
Web
Esettanulmány
Web
Marketing
Marketing
Web
Marketing
Web
Web
Web
Web
Design
Elismerés
Web
Esettanulmány
Web
Elismerés
Design
Branding
Branding
Branding
Branding
Branding
Branding
Marketing
Branding
Branding
Branding
Branding
Marketing
Elismerés
Branding
Marketing
Web
Marketing
Branding

Design thinking alkalmazása webshopoknál

Avagy: Miért érdemes egy KKV webshop fejlesztést inkább design problémaként megközelíteni, mint műszaki problémaként?

Marketing
Web
Design
Marketing
Web
Web
Web
Esettanulmány
Web
Marketing
Marketing
Web
Marketing
Web
Web
Web
Web
Design
Elismerés
Web
Esettanulmány
Web
Elismerés
Design
Branding
Branding
Branding
Branding
Branding
Branding
Marketing
Branding
Branding
Branding
Branding
Marketing
Elismerés
Branding
Marketing
Web
Marketing
Branding

Design thinking alkalmazása webshopoknál

Avagy: Miért érdemes egy KKV webshop fejlesztést inkább design problémaként megközelíteni, mint műszaki problémaként?

Tasnádi Olivér
August 29, 2023

Az általános megközelítés

Van egy kereskedőcéged, ami jól megy, de szeretnéd bővíteni az értékesítési csatornákat. Esetleg van már meglévő webshopod, de nem felel meg a változó üzleti, technikai vagy piaci elvárásoknak.

Mit teszel? Jó eséllyel keresel egy szoftverfejlesztő céget, hogy készítsenek neked egy új webshopot. Hiszen ha webshop, akkor webfejlesztés.

Ez egy érthető régi beidegződés, hiszen egy-két évtizeddel ezelőtt még nagyobb kihívást jelentett egy technikailag jól összetett webshop fejlesztése, és a UX, UI design még feltörekvő területeknek számítottak. Ám manapság sok esetben kontraproduktív ez a megközelítés, hiszen egy valamirevaló műszaki beállítottságú szakember műszaki szemmel tekint erre a problémára. De mi ezzel a baj?

Sokszor előfordul, hogy cégek anélkül kezdenek webshopot készíteni, hogy körültekintően tájékozódnának a lehetőségekről. Márpedig átgondolt döntést csak úgy lehet hozni, ha rendelkezésre áll minden releváns információ. Cikkemben egy új perspektívát szeretnék bemutatni.

Mitől lesz sikeres egy webshop?

Mi jut eszedbe elsőként, ha egy webshop sikerességére gondolsz? Szerintem:

  • Legyen sok látogató. De ne csak sok, hanem olyan, akinek a te terméked a legjobb megoldást nyújtja.
  • Legyen sok vásárló. Ne csak nézelődjenek, de vegyenek is valamit, lehetőleg minél nagyobb értékben, és ha lehet, térjenek is vissza minél gyakrabban.
  • Működjön jól a webshop. Szolgálja ki a vevőket, lehetőleg minél kevesebb fennakadással.

Egyet értesz? Most nézzünk meg két dolgot:

Először is, a sorrend. Neked is előbb jutna eszedbe az első két pont, mint a harmadik? A műszaki része fontos persze, de ez manapság alapvetés. Szükséges, de nem elégséges feltétele egy webshop sikerének. Ha ez nincs meg, inkább bele se vágj. Ha megvan, szuper, veregesd meg a vállad, és kezdj el foglalkozni a másik kettővel.

Másrészt, a szükséges szakértelem. A három pontból csak egy igényel műszaki hozzáállást, és gyakran az sem igazi, mély fejlesztői tudást. Rengeteg sikeres webshop működik bérelhető webshop motorral (pl. Shopify vagy Shoprenter), és legalább annyi Wordpress alapon. Az egyedi fejlesztésnek abszolút megvan a helye, jellemzően nagyvállalatok esetében, vagy olyan KKV-knál, akik egy nagyon speciális igényt szolgálnak ki.

Tehát ha józan paraszti ésszel végiggondoljuk, mik is a jelentős problémák:

  • Legyen sok, jó minőségű látogató - ez egy marketing probléma
  • Legyen sok, nagy értékben és rendszeresen vásárló felhasználó - ez egy tervezői (design) probléma.

Gondoljunk a webshopkészítésre design problémaként!

Játsszunk el egy gondolatkísérletet. Mi történik, ha design problémaként fogjuk fel a webshop készítését (és működtetését)?

A design thinking elve nagyon népszerűvé vált a nagy cégek körében az elmúlt néhány évtizedben, előszeretettel alkalmazzák komplex problémák megoldására a legkülönfélébb (kiemelten műszaki, IT) területeken. Nem vagyok elvakult híve az ilyesféle keretrendszereknek, hiszen az ember hajlamos ilyenkor az éppen trendi megoldást mindenre ráhúzni, ráadásul testre szabás nélkül - ugye láttunk már sok ilyet. De a helyén kezelve jól tud jönni, ha van egy kiindulási alapunk, amit le tudunk venni a polcról, amikor szükségünk van rá.

A design thinking egy nagy és népszerű témakör, sokan sokféleképp használják és értelmezik. A lényege, ahogy itt fogom használni, hogy az alábbi lépéseken megyünk végig, ha egy komplex problémába ütközünk (természetesen ezek nem is feltétlen egymást követő lépések, hiszen az Agile-nak köszönhetően tudjuk, hogy a vízesésszerű folyamat nem mindig ideális, és folyamatos iterációra lehet szükség). Tulajdonképp designerként gondolkodunk, és a több szakterületet átívelő gondolkodás előnyeit kihasználva oldjuk meg a problémát:

  1. Empatizálás: kritikus az emberközpontú tervezésnél, mert lehetővé teszi, hogy félretegyük a saját feltevéseinket a világ működéséről, és valós felhasználói igényekre alapozzunk (leggyakrabban kutatás, interjúk segítségével).
  2. Probléma definiálása: az empatizálás során szerzett információk összegyűjtése és elemzése, hogy meghatározzuk a legfontosabb megoldandó problémákat.
  3. Ötletelés: a kreativitáshoz szükséges elsőként a lehetőségek kibővítésére (gyűjtés, brainstorming), majd szűkítésére (jónak tűnő opciók alkalmazása).
  4. Prototípus készítése: kísérleti fázis, ahol költséghatékony megoldással létrehozzuk a jónak vélt megoldásokat.
  5. Tesztelés: kipróbáljuk a fenti pontban készített prototípust, majd az eredmények alapján visszatérünk a korábbi lépésekhez, ha szükséges.

(A design thinkingről többet itt olvashatsz: https://www.interaction-design.org/literature/topics/design-thinking)

Ha ezeket a lépéseket vesszük alapul, akkor a webshopkészítés folyamata a következőképp alakul.

A webshoptervezés folyamata

Designerként gondolkodva az alábbi pontokon kell végigmennünk, amikor egy webshop megtervezésében és indításában gondolkodunk. Ezeket a pontokat nem szeretném erőszakkal egy az egyben megfeleltetni a fenti design thinking lépéseknek, de úgy gondolom, elég nagy az átfedés ahhoz, hogy párhuzamot lehessen vonni köztük.

Igényfelmérés

Rögtön fel is rúgtuk a fenti sorrendet, hiszen ez a pont a 2. Probléma definiálása design thinking témakörnek felel meg. Ennek az oka pragmatikus, hiszen amikor megbízunk egy külsős céget azzal, hogy hozzon létre nekünk egy webshopot, nem árt, ha valamelyest meg tudjuk határozni az elvégzendő feladatok körét, és ehhez egy kb. időkeretet és árat tudunk rendelni. (A probléma definícióját érdemes felülvizsgálni a kutatást követően, amikor már több információ áll rendelkezésre.)

Az igényfelmérés legfőbb eszköze a beszélgetés. Ezt a lépést a fejlesztők specifikációnak nevezik, míg a designerek briefnek. A fő különbség, hogy bár a szoftveresek itt a technikai megoldásokra összpontosítanak, szerintem érdemes az üzletmenetre, ügyféligényekre és üzleti célokra összpontosítani.

Ez nem jelenti azt, hogy a fejlesztésre nem gondolunk, de ez inkább háttérmunka, amit az előbb felsorolt igényeknek rendelünk alá, azok határozzák meg az ún. tech stack-et, azaz az alkalmazott technológiák listáját.

Kutatás

A fenti listából ez a pont a következőket érinti: 1. Empátia alkalmazása és 3. Ötletelés.

Alapvető gondolat, mégis kiemelten fontos, hogy a vevőknek tervezünk, nem magunknak (vagy a megbízó cégnek). Persze, számít, hogy a saját értékeinket, gondolatainkat, megoldásainkat is belevigyük a végtermékbe, de ennél sokkal jobban számít, hogy mit akar a webshop felhasználója.

A vevők igényeinek megismerésére számtalan eszköz létezik, a leggyakrabban használtak közé tartozik az interjú, a kérdőívezés és a usability tesztek. Igazából egyszerű: kérdezzük meg őket, mit akarnak.

A kutatáshoz tartozik a hazai és nemzetközi jó gyakorlatok felkutatása és beazonosítása. Ezzel, illetve a vevőktől szerzett, értékes infomációkkal a 3. Ötletelés témakör első felét végezzük el, azaz a lehetőségek gyűjtését, bővítését. Hiszen a semmiből nem lehet tervezni, kellenek a megfelelő benyomások. A következő szakaszban ezekből dolgozzuk ki az adott esetre szóló ideális megoldást.

Tartalom és struktúra kialakítása (UX)

Most elérkeztünk a 3. Ötletelés azon szakaszához, amikor a rendelkezésre álló információ alapján szűkítjük a lehetőségek tárházát.

A tartalom és struktúra kialakítása magában foglalja a vevői útvonalak megtervezését, a webshop egyes oldalainak és funkcióinak tervezését, és a konkrét tartalom (képek, videók, szövegek) létrehozását.

Több fontos szempont ütközik itt, köztük:

  • az egyszerű használhatóság (azaz a felhasználó minél kevesebb kattintásból érje el a célját)
  • a marketing szempontok (azaz minél több tartalom álljon rendelkezésre, ami információ a felhasználónak és a keresőmotornak egyaránt)
  • a fejlesztői szempontok (azaz mennyire könnyen megvalósítható az ideálisnak gondolt felépítés, funkciók, hogy a leghatékonyabb a működés)

A fenti szempontok ellentétbe kerülhetnek egymással, amiknek a kezeléséhez tapasztalatra és szakértelemre van szükség. Itt jön a képbe a UX designer, akinek a feladata, hogy a vevők helyébe képzelje magát, és úgy tervezze meg a webshop struktúráját, hogy minden szempontot figyelembe véve megtalálja az ideális egyensúlyt. Nem egyszerű feladat.

Megjelenés kialakítása (UI)

Még mindig a 3. Ötletelés témakörnél járunk. A megjelenés legalább olyan fontos, mint a felépítés.

Egy műszaki beállítottságú ember számára a megjelenés sokadrendű, ám a vevő szempontjából nagyon is fontos. Ráadásul, nem is mindig tudatosan.

Mivel webshopot bárki létrehozhat, akinek van felhasználói szintű technikai tudása és egy bankkártyája, nagyon alacsony a belépési küszöb. Ez az egyik fontos szempont, ami jelentősen megkülönbözteti egy fizikai üzlethelyiségtől, aminek jelentős induló és üzemeltetési költsége van.

Ezért is kiemelten fontos, hogy az igényes megjelenéssel bizalmat építsünk a felhasználókban. A legtöbben nagyobb bizalommal vásárlunk egy elegánsan berendezett üzletből, mint egy engedély nélküli utcai árustól.

Másrészt, visszatekintve az 1. Empátia alkalmazása részhez, fontos figyelembe vennünk, hogy kiket akarunk megszólítani. (Azt ugye mondanom sem kell, hogy a “mindenkit, akit csak tudunk” hozzáállás miért nem működőképes.) Egy diszkont élelmiszerlánc célközönsége (pl. Tesco) különbözik egy prémium, kizárólag online szolgáltatást nyújtó élelmiszer házhozszállítóétól (pl. Kifli). Ennek megfelelően a vizuális igényeik is mások lesznek, ezzel pedig terveznünk kell.

Tesco: kosár áttekintése - sok információ, harsány színek

Kifli: kosár áttekintése - letisztult felület, harmonikus színek

Prototípus készítése, tesztelés

Azt gondolom, egyértelmű, hogy a fenti listából hol járunk: 4. Prototípus készítése. Miért is fontos ez?

Rengeteget kutakodtunk, ötleteltünk, terveztünk, ám a munkának még koránt sincs vége. Az egy dolog, hogy mi mit gondolunk, de a valóság ettől gyakran különbözik.

Ahogy Eisenhower elnök mondta, “Plans are nothing; planning is everything.” azaz “A tervek mit sem érnek; maga a tervezés viszont minden.”.

Éppen ezért ki kell próbálni a gyakorlatban. A prototípus pedig pont ezt teszi lehetővé. Egy olyan modell, ami egy az egyben leképezi a leendő webshop megjelenését, de még nincs mögötte semmilyen funkció. Így gyorsan és költséghatékonyan tudunk változásokat eszközölni a valós, vevői visszajelzések alapján.

Ha van rá lehetőségünk, készítsünk ún. usability teszteket a célközönségünkkel. Manapság ez szerencsére nem csak a nagyvállalatok számára adott, nehezen elérhető lehetőség. Számos olyan portál létezik, ahol megadott célközönség elé tárhatjuk a prototípusunkat. De az is rengeteget segít, ha néhány, válogatott vevővel tudunk interjút készíteni, miközben használják a próba felületet. Sőt, ha jobb híján csak egy pár ismerősnek megmutatjuk, már azzal is előrébb vagyunk.

Ez az a lépés, amit sokan kihagynak, pedig a legtöbb időt és pénzt tudja megspórolni a későbbiekben.

Fejlesztés

Nos, elérkeztünk ahhoz a ponthoz, ahol nincs mese, át kell adni a teret a műszaki szemléletnek. Fontosnak tartom kiemelni, hogy ez a KKV-knál a legritkább esetben kell, hogy egyedi fejlesztést jelentsen.

Mielőtt belevágnánk egy költséges, hosszadalmas és bonyolult üzemeltetést jelentő egyedi fejlesztésbe, fontosnak tartom, hogy tájékozódjunk a rendelkezésre álló lehetőségekről. Néhány példa, a tejesség igénye nélkül:

Léteznek ún. dobozos vagy bérelhető webshop megoldások. Ezeknek széles a skálája, a nemzetközi piacvezető Shopify-tól az itthon népszerű Shoprenteren át az egészen kicsi, egyéni vállalkozók által szolgáltatott rendszerekig.

Összetettségben ezután következik a népszerű Wordpress + WooCommece kombináció, ami sokkal több lehetőséget biztosít a dobozos társainál, mind a struktúrát, megjelenést és egyedi funkciókat tekinve. Ennek az ára, hogy összetettebb a fejlesztési folyamat, és sokkal több a hibalehetőség a számtalan bővítmény összehangolása során. Ehhez a kategóriához sorolható az egyik személyes kedvencünk, az Észak-Amerikában népszerű Webflow is.

Ennél még egyel összetettebb a Magento, ami meglehetősen nagy forgalmú és egyedi igényű webshopokat is képes kiszolgálni, és ezt követi a teljesen egyedi fejlesztés.

Melyiket érdemes választani? Erre nem létezik egyetlen válasz, sőt még hüvelykujjszabályokban is nehéz gondolkodni. Figyelembe kell venni a célokat és a lehetőségeket, és ezekhez mérten kell meghatározni a jó megoldást.

Finomhangolás

A design thinking folyamathoz utoljára visszatérve most az 5. Tesztelés következik. Azzal, hogy elkészül a webshop, még nincs vége a munkának, sőt, a java most kezdődik.

Ha jól végeztük a dolgunkat, elég empatikusak voltak és jól terveztünk, majd a prototípusra érkezett visszajelzéseket is megfelelően építettük be, akkor egy olyan webshopot sikerült üzembe helyezni, ami egy jó kiindulási alap.

Ezen a ponton lép be aktívan a marketing, melynek feladata, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű érdeklődőt juttassa az új online áruházunkba. Közben a háttérből érdeklődve tanulmányozzuk a felhasználók viselkedését, és folyamatosan kisebb-nagyobb változtatásokat hajtunk végre, hogy finomhangoljuk a működést és megfeleljünk a változó piaci, üzleti és technológiai követelményeknek.

Összegzés

A fentiekben szemléltettem, hogy mik a fő különbségek a műszaki és a design megközelítések között. Összegezve tehát:

  • a műszaki követelmények is fontosak, de még fontosabb az üzleti szempont és az ideális vevők igénye
  • a design thinking egy olyan keretrendszer, amit nagyvállalatok előszeretettel alkalmaznak újszerű (főleg műszaki) problémák megoldása során, mert az segít új nézőpontból vizsgálni a problémát
  • desinger szemmel nézve a webshopkészítés inkább egy kutatást, ötletelést, tervezést és tesztelést igénylő feladat
  • a folyamatot itt sorban írtam le, de fontos, hogy a fenti pontok között szabadon mozoghatunk, ha olyan eredményre jutunk, ami egy korábbi fázis újragondolását igényli
  • persze nem hagyhatjuk figyelmen kívül a műszaki szempontokat sem, és jó, ha ismerjük a megoldások teljes tárházát, mielőtt elköteleződünk egyik vagy másik mellett

Igaz, részrehajló a véleményem, hiszen design és üzleti háttérrel rendelkezem. Mégis azt gondolom, hogy mindenkinek érdemes megismerni egy másik perspektívát, hogy utána eldönthesse, melyik áll közelebb az ő értékeihez.

Nagyon gyakran találkozom azzal, hogy cégek úgy vágnak bele egy webshop készítésébe, hogy nem is gondolják, lehet másképp csinálni. Megalapozott döntést csak a lehetőségek ismeretében lehet hozni, és arra törekszem, hogy mindenkinek rendelkezésére álljon ez a tudás.

Ha szeretnél többet tudni a témáról, iratkozz fel hírlevelünkre, mert a következő hetekben, hónapokban beleássuk magunkat a webshopkészítés részleteibe.

Írd meg, mi az, ami legjobban érdekel ebből a témakörből, és a legnépszerűbbeket meg fogom válaszolni a következő bejegyzésekben!

Brand munkafüzet

Töltsd le ezt az ingyenes dokumentumot, ami segít stratégiai szemlélettel átgondolni új vagy meglévő márkádat.

Töltsd le!
Download the Create your own brand e-book

Webshop guide

Ha egy új webshop indítása előtt állsz, vagy esetleg egy már meglévő webshopot szeretnél stratégiai szempontból átgondolni, szükséged van erre az útmutatóra.

Töltsd le!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Hetente egyszer küldünk neked egy új cikket.